1. úgy mozgat valakit, valamit, hogy az utána halad. két ló húzza a szekeret. | (t. n.) járművet ily módon előbbre juttat. jól húz a ló, a motor. | (t. n.) biz nagy erőkifejtéssel dolgozik. | ▸ húzza a lábát

2. maga felé mozgat valamit. közelebb húzza a széket; vizet húz (a kútból). | (t. n.) sp evez. | harangszóval jelez, harangoz. delet húznak. | (t. n.) (sakkban v. hasonló játékban figurát) szabályszerűen áttesz. most te húzol. | megfogva maga felé közelít és feszesen tart. húzza valakinek a haját. | (t. n.) <borotva, fésű, nyíróeszköz> a szőrszálakba akadva fájdalmat okoz. | valaki, valami felé vonz. a leány felé húzta valami. | tn nép valakihez vonzódik, azt pártolja. a családjához húz.

3. úgy mozgat maga felé valamit, hogy az betakarja. magára húzza a takarót. | <ruhadarabot> magára vesz. cipőt, kesztyűt húz. | valamit úgy tesz valamire, hogy azt betakarja, ill. körülvegye. gyűrűt húz az ujjára; huzatot húz a paplanra. | ▸ ágyat húz

4. <rögzített dolgot> helyéről eltávolít(ani igyekszik). fogat húz; ▸ kardot húz | <több tárgy közül> találomra elvesz, kivesz valamit. ászt húzott.

5. (tn is ) iszik v. szív valamiből (valamennyit). húz (egy kortyot) az üvegből.

6. hosszában kinyújtva rögzít. kötelet húz a két fa közé. | tn ▸ húz valamin egyet húz a csavaron. | <kif-ekben:> valamilyen helyzetben kifeszít, kinyújt. ▸ kaptafára húz ▸ deresre húz valakit | arcán az izmok feszítésével valamilyen változást idéz elő szélesre húzza a száját; ▸ a száját húzza

7. tn ruhadarab vmely része feszül, húzódik. hónaljban még húz a blúz.

8. hegyes tárggyal átszúrva rögzít. ▸ karóba nyársra húz valakit

9. súlyával a földhöz közelít, és ezzel kellemetlen érzést okoz. húzza a hátizsák a vállát. | tn vmely irányban billen(ni), eltér(ni igyekszik). jobbra húz a kerékpár.

10. biz bosszant, ingerel, ugrat. húzza a társait.

11. nyújtással készít valamit. drótot húz.

12. biz időben hosszúra nyújt. húzza a tárgyalást. | ▸ húzza az időt | (t. n.) ▸ nem sokáig húzza már

13. <vmely tárgyat> úgy mozgat, hogy az folyton súrol valamit. a földön húzza a zsákot.

14. (t. n. is ) vonós hangszeren játszik. csárdást húz; a szomszédban húzza a cigány.

15. <mozgásával nyomot> hoz létre. barázdát húz; vonalat húz. | ▸ hólyagot húz

16. (t. n. is ) biz <írásból> kihúz, kihagy, töröl. húz a cikkből.

17. <falat, kerítést stb. > készít, szerkeszt, épít.

18. tn ▸ valakire, valamire valamennyit, vmekkorát húz

19. tn húzódik, vonul. húznak a szalonkák. | tn ▸ kapura húz

20. tn ▸ húzz már innen!

21. tn (alanytalan) (nagy) légvonat van.

22. tn ige táj hasonlít valakihez, valakire. húz az apjára.

23. gyak. pejor <fizetést, hasznot> rendszeresen kap, élvez.

24. tn (rendsz. -t ragos hat-val) mélyen, jóízűen alszik. ebéd után húzott egyet v. egy jót.

[ fgr ]

1. <előző tiltáshoz kapcsolódva:> szintén ne. ne egyél forrót, de hideget se; ne bánkódj, rá se gondolj! | ▸ se ne ne írj neki, se ne hívd. | <páros, es. többszörös haszn-ban.> ne járj se ide, se oda! | <elhallgatott előzményre utalva.> rólam se feledkezz meg!

2. <állító m után, a vele tartalmilag rokon, fokozó értelmű tiltó m-ban:> és ne, (sőt) ne is. hagyd őt, rá se nézz.

3. <a mellékm-ban közölt körülmény ellenére való tiltás kif-ére.> akkor se mondd, ha kérdezik!

4. <választó ksz után, az állítm megismétlése nélkül:> ne. nem tudom, menjek-e vagy se.

5. ▸ se is meg se öleld, meg se is csókold.

1. <nyomatékos tiltás kif-ére.> egy szavát se hidd el!; ▸ egy szót se ▸ azért se ▸ akár se akár el se indulj! | ▸ se is meg se is szólaljon! | ▸ egyet se egyet se búsulj azon!

2. <tagadó névm v. hsz kiegészítésére.> senki se szóljon! | <harmadik tagadó szóként.> ne végy semmit se! | ritk <a mi névm után, nyomatékos tiltás kif-ében.> mit se bánkódj!

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. valami a természetének, rendeltetésének megfelelően működik. nem hat(ott) a gyógyszer.

2. ▸ hat valakire, valamire te tudsz hatni (rá). | vál <eszme, alkotás> alakító, irányító erejű. művei ma is hatnak. | ▸ hat valakire sok íróra hatott.

3. a tudatban valaminő állapotot idéz elő. kiábrándítóan hat. | vál esztétikailag vhogyan érvényesül, mutat. ez a váza jól hat.

4. valami(lyen)nek látszik, feltűnik. frissnek hat; úgy hat, mintha ...

5. vál térbelileg vmeddig terjed, eljut. messzire hat a hangja.

[ fgr ]

1. ötnél eggyel több (6). | rendsz. biz hat egyed v. (pénz)egység. hatért kínálják. | sorrendben a 6. óra, év, es. perc. hatkor kezdődik; hatban történt. | a hatos számú ház, helyiség. fő u. hat. | <pongyola haszn., hónap neve után:> hatodika. október hat. | hatodik. a hat (helyesen: hatodik) kerületben.

2. biz a hatos számjegy. írd le a hatot.

[ fgr ]

1. a szóban forgó helytől távolodva, ill. onnan egy távolabbi helyre. elvitte, el egészen amoda.

2. (msz-szerűen) <távozásra, ill. eltávolításra való erélyes felszólításként.> el innen!; el vele!

3. ▸ el van

1. vhonnan távolodva, ill. távolodást előidézve. elutazik, ellök. | a kiindulási ponttól egy távolabbi pontig jut(tat)va. elér, ellát, elküld [vmeddig]. | vhonnan vhova haladva, valaki, valami mellett elhaladva. elsuhan [előtte]. | <jelentéstömörítő igékben.> elkívánkozik, elijeszt.

2. valaminek az irányát, helyzetét, állapotát, tulajdonviszonyát megváltoztatva. elfordul, elkér, elad.

3. szét, ketté. elreped.

4. vhonnan szétterjedve, valamit egyre inkább betöltve. elborít, elhíresztel.

5. úgy távolodva vhova, ill. távolítva valakit, valamit, hogy ott már nem látható, nem érzékelhető. elsüllyed, eltitkol.

6. úgy, hogy valami teljesen elfogy v. elhasználódik. elissza [a vagyonát], elforr [a víz].

7. <mozzanatos cselekvés, történés megnevezésében, ill. a kezdő mozzanat kif-ére.> eldördül, elindul. | <ugyanez visszaható névm-os kapcsolatokban.> elneveti magát.

8. <a cselekvés, történés fokozódásának v. kiteljesedésének kif-ére.> elszegényedik.

9. <a cselekvés, történés befejeződésének, lezárulásának kif-ére.> elolvas, elvirágzik.

10. gyak. pejor <a cselekvés, történés túlzott mértékének kif-ére.> elhízik.

11. pejor <rossz eredménnyel végzett cselekvés megnevezésére.> elnevel, elír.

12. <tartós, folyamatos, ill. elaprózott cselekvés, történés megnevezésében.> elborozgat, eléldegél. | <annak kif-ére, hogy valaki, valami képes vmely (hosszabb) cselekvésre.> elálldogál; elgagyog [németül].

13. <a mondott cselekvés ellenkezőjének kif-ére.> elhasonul.

14. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> el-elbóbiskol.